Sokat gondolkodom a képzőművészet szerepéről. Mostanában szinte máson se töröm a fejemet. És eszembe jutott egy érdekesség, ami további kérdéseket vet föl természetesen. Régebben ugyanis a képzőművészet kizárólag alkalmazott formában, megbízás alapon létezett. A fő megbízó az egyház (vagy egyéb vallási intézmény), illetve a világi uralkodók vagy fontos személyek voltak. Általában ezek hatalmát voltak hivatottak hirdetni, és elég sokáig, szinte az egész világon nem volt divat az eredetieskedés. Szigorú, konkrétan definiálható szabályok közé volt szorítva, aminek az áthágása nem is nagyon foglalkoztatta a régi képzőművészeket. Mint ahogy a híres művészettörténész, Gombrich írja, régebben a sémák újragondolt, új formába való áttevése teljesen elképzelhetetlen volt (és nem is sokan képzelték el), mint ahogy ma se akarjuk, hogy egy szimfonikus zenekar Haydnt vagy Beethovent valahogy másképpen játssza el, mint ahogy azt a kotta alapján várhatnánk.
Namármost. Látszólag ezt a megbízás alapon működő művészetet felváltotta a modern gondolkodásnak köszönhetően egy egocentrikus képzőművészet, ahol a művész előtérbe került már, és azt csinál, amit akar. De persze ilyen nincs, hiszen ha még szabadon garázdálkodnának a művészek, akkor is látjuk, hogy be lehet sorolni őket egy nagyjából egységes gondolkodásba. Méghozzá úgy gondolom, a dizájn zászlaja alá, ami maga az alkalmazott művészet! Divatos formák; szemet gyönyörködtető színkompozíciók; síkidomok egymás mellett profin elrendezve; konstrukciók nemes vagy kevésbé nemes anyagokból.... a magyarázat meg sokszor csak ruhaként lóg ezeken a csontvázakon.
Innentől már csak rajtunk múlik, hogy ezt egy művészet-globalizációnak akarjuk felfogni, és örvendezünk a kortársak progresszív gondolkodásán, vagy siratjuk a képzőművészetet, ami a dizájnba látszik beleolvadni.
És íme pár kép, amit Annától, kedves ismerősöm képtárából mentettem el, és amikről részben eszembe jutott, hogy le akarom ezt már végre írni:
Charlie Ferguson: Wasted expression
Fabio Viale: Küros
Yves Klein: Human paintbrush
