A lokális optimum matematikában nem jelent mást, mint az éppen ismert legjobb elfogadása, például egy függvény esetében egy adott környezeten belül ismert legnagyobb érték. Persze ez elmarad a globális optimumtól, ami nem egy környezetre, hanem magára az egészre vonatkozik. Ez a matematikai megközelités kivetithető filizófiai értelemben is, például a lokális optimum megfelel a carpe diemnek, azaz "élj a mának", ergo legjobbat választjuk addigi ismereteink szerint, nem számolva a következményekkel. Kérdés van-e értelme a jelenlegi boldogságunk kielégítése érdekében feláldozni akár az elkövetkező életünk boldogságát, avagy a globális optimumot?
Milyen érdekes, hogy a filozófia, azaz a leghumánabb tudományág, mily' közel kerül egy olyan reál tudományhoz, mint a matematika. Két nagyon különböző szemléletmód és mégis van találkozási pontjuk. Léteznek matematikus filozófusok, vagy filozófus matematikusok, melyek kutatói a legnagyobb tudású emberek közé tartozhatnak, hiszen az emberek nagyyrésze a saját maga által felállitott humán vagy reál beállitottságú világában él, és nehezen tudnak egyszerre e kettőnek megfelelni, nemúgy, mint ezek a kutatók. Ők azok, akik elméleteikben megpróbálják e kettőt ötvözni, hát le a kalapom előttük!
